Az ezüst (argentum)

Az ezüst fehér, erõsen fénylõ, az arany után a legrégebben ismert nemesfém. Többnyire, mint vegyület található érceiben, de fém állapotban is előfordul. Rendkívül kedvelt fém a szépsége, a tartóssága, valamint a széles körű felhasználhatósága miatt, már több mint 6000 éve. Az ókor legnagyobb ezüstbányái Spanyolországban és Görögországban voltak. A középkorban és az újkor elején már Csehországban, Magyarországon, valamint Szászországban bányászták a legtöbb ezüstöt. A század elején az Egyesült Államok termelése volt a legnagyobb, de később Mexikó lépett az elsõ helyre, ahol gazdag bányákat fedeztek fel. Ma Mexikóból származik a világ ezüsttermelésének csaknem a 25%-a, de jelentõs mennyiséget termel Oroszország, Kanada, Peru, Ausztrália és az USA is. Ezek az államok adják az ezüst világtermelésének 70%-át. Az ezüsttermelés jelentõs része az ólom-, cink-, arany- és rézbányászat melléktermékeként kerül felszínre. Az ezüst az összes fém között a legjobb hõ- és elektromos vezetõ. Az arany után a legjobban megmunkálható anyag.
Hajlékony, kiválóan nyújtható. 1 gramm ezüstbõl 1800 méter huzalt lehet készíteni. Az ezüstnek van a legnagyobb fokú fényvisszaverõ képessége. Egy ezüst tükör a látható fénysugarak 95%-át képes visszaverni. (A legtöbb tükör ezüst felhasználásával készül.)
Az ezüst ékszerek és dísztárgyak elkészítéséhez természetesen az ezüstöt is ötvözni kell. Erre is kialakított az ékszerszakma egy egységes rendszert, amelyben - ahogyan az aranynál is - az ezüst és az ötvözőanyag előfordulási arányában adja meg a kategóriákat. 925 ezrelék = Sterling ezüst, amelyet 1300 óta használnak az angolszász országokban. Ez a legjellemzőbb ezüstötvözet a kereskedelemben. Továbbá használatos még a 900 ezrelék, 835 ezrelék és a 800 ezrelék.

Az ezüst alkalmazási területei:  Gyógyászat, fogtechnika, vegyipar, fototechnika, villamosipar, elektrotechnika, műszeripar, galvanotechnika, az ötvösipar érmék, díszműáruk, és ékszerek készítésére használja.